Vigyázz, kész, fűts!

A tél közeledtével egyre aktuálisabb a kérdés: mennyit fogunk fizetni a fűtésért? Ki mint fűt, úgy fizet – mondhatjuk, közben pedig nem szabad megfeledkezni az ingatlanunk állapotáról sem, hiszen az is jelentősen befolyásolja a számlán szereplő végösszeget.

Véget ért a nyár, elmúlt a perzselő kánikula, a helyébe lépett az egyelőre még kellemes, de hűvösebb őszi időjárás. Egyre többször zúgnak fel az otthonokban a gázkazánok, újra indul a fűtési szezon. Ilyenkor általában elkezdünk összeadni és kivonni, kalkuláljuk az ősz beköszöntével felsejlő egyik legkellemetlenebb kiadásunk összegét: a fűtésért fizetendő forintokat. Mert rezsicsökkentés ide vagy oda, fizetni kell a melegért, ha nem a napsugarak fűtik az otthonunkat. Méghozzá borsos árat, legyen szó gázfűtésről vagy fatüzelésről, ma már egyik sem tartozik az olcsó kategóriába. A lakások, házak állapota is nagymértékben befolyásolja a fűtésért kifizetett összeget: egy megfelelően szigetelt, energiahatékony nyílászárókkal és fűtőrendszerrel felszerelt ingatlan fűtésköltségei jelentősen alacsonyabbak lehetnek az elöregedett, korszerűtlen lakásokétól. Azaz, ha spórolni szeretnénk, először be kell fektetnünk az ingatlanba, mert csak a korszerűen megépített vagy felújított otthonokra igaz a takarékos működés.

Elsősorban a korszerűtlen ingatlanok okolhatók a magas fűtésszámlák miatt – állítják egybehangzóan a szakértők. Az ingatlan megfelelő hőszigetelésével lehet a legtöbbet spórolni: a falak és a födém hőszigetelésével és energiahatékony nyílászárók beépítésével akár a fűtőenergia 70 százaléka is megtakarítható. Ha felújításra kerül a sor, a nyílászárók cseréjét és az ingatlan szigetelését célszerű egyszerre elvégezni, ezt követően pedig érdemes sort keríteni a fűtés korszerűsítésére is – feltéve persze, hogy a rendelkezésre álló források ezt megengedik. A régi elavult gázkazánokat célszerű kondenzációs kazánra cserélni, amelyek ugyan nem olcsók – áruk 200 ezer forinttól indul és akár 1 millió forint fölé is kúszhat – de a működésük hatásfoka lényegesen jobb, mint az öreg készülékeknek, ezért az áruk viszonylag hamar megtérül. A kondenzációs kazánok technológiája lehetővé teszi, hogy a kazán közel 100 százalékos hatásfokkal működjön, tehát a földgázban lévő energia a lakást fűtse és ne a kéményen távozzon. Persze nem ez az egyetlen megoldás otthonunk melegen tartására.

Testet-lelket melenget a kandalló

Az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódított a praktikus és esztétikus fűtőeszköz. A kandallóknak számos fajtája van, más és más előnyökkel.

A pattogó tűz hangulata és látványa egyéb fűtési eszközzel nem pótolható, csak a kandalló – és talán a cserépkályha – képes egyszerre megmelengetni a testünket és a lelkünket is. Általában két típusával fűthetjük fel igazán az otthonunkat: a vízteressel és a légfűtésessel. Léteznek látványkandallók is, de azok, amint a nevük is mutatja, inkább az esztétikumnak szólnak, mintsem a praktikumnak.

A kandalló lehet épített – ebben az esetben nagyon fontos, hogy jól válasszunk kandallóbetétet –, lemez és öntvény is.

A vízteres kandallók előnye, hogy a fűtésrendszerre kötve használatukkal az egész ház fűtése megoldható. A légfűtéses kandalló pedig a meleg levegő átirányításával képes több helyiség fűtésére, igaz ez a típus inkább csak kiegészítő fűtésre képes.

A hagyományos kandallók fatüzelésűek, emellett ma már egyre több háztartásban található pellet tüzelésű fűtési eszköz. Számos előnye mellett – automata adagolórendszer, szinte nem marad hamu – hátrányai is vannak, például a kandalló és a fűtőanyag viszonylag magas ára.

Télen fűt nyáron hűt

Sokak számára furcsa lehet, pedig egyre több ingatlanban alkalmaznak falfűtést. A padlófűtéshez hasonló elven működő falfűtés korszerű és költséghatékony megoldás – igaz a beépítési költsége viszonylag magas, elérheti a 600-800 ezer forintot –, a nyári hónapokban pedig a lakás hűtésére is megoldást jelent. A téli hónapokban kellemes meleget adó falfűtés felújítás során is kialakítható, a falba rejtett csőhálózat kiépítése nem ördöngösség. A hálózatban keringő víznek nem kell túl melegnek lennie, már 25-30 fokra elég felmelegíteni, hogy a lakásban meleg legyen. A rendszer kialakításakor érdemes a mennyezeten is kialakítani a csőrendszert, így nem lesz hőveszteség a födém felől. A falfűtés radiátorok nélkül működik, ezáltal esztétikusabb a hagyományos fűtőrendszereknél. Nyáron pedig hideg víz áramoltatható a rendszerbe, ezáltal kiváltható a légkondicionáló berendezés.

Hőszivattyú a legjobb megoldás?

Az egyik legkedveltebb, ám költséges alternatív fűtési megoldás a hőszivattyú. Tények és tévhitek százával keringenek ezzel a módszerrel kapcsolatban az interneten és szájhagyomány útján egyaránt. Az egyik tábor a praktikusságával – nem csak fűtésre, hűtésre is alkalmas, továbbá meleg vizet is előállíthatunk vele – érvel mellette, ezzel szemben az ellenzők a kialakítás magas költségeit hozzák fel ellenérvként.

A szakértők és a gyártók szerint ez az egyik leggazdaságosabban üzemeltethető megoldás, véleményük szerint a mai energiaárak mellett a beruházás és az üzemeltetés költsége összeadva is kedvezőbb például a földgázzal való fűtéstől.

A hőszivattyú működésének lényege, hogy hőt von ki a környezetből, majd a környezetet kímélve, a hagyományos fűtőanyagoknál sokkal jobb hatásfokkal hasznosítja. A hőszivattyú működése biztonságos és környezetbarát, hiszen nem termel szén-monoxidot, karbantartási igénye pedig alacsony. Nagy előnye, hogy alkalmazásával az ingatlantulajdonos függetlenné válik a gáztól, ezáltal a szolgáltatótól is. A hőszivattyú működéséhez elektromos áramra van szükség.

A hőszivattyút célszerű újépítésű ingatlanoknál alkalmazni, ugyanis a kialakításuk sok földmunkával, ezáltal nagy felfordulással jár.

V. N.