Sportlétesítmények a régióban
Rengeteg hír szól a kormány sportfejlesztési programjairól, melyeket sokan üdvözölnek, sokan elleneznek. Mégis egy biztos, a településeknek soha nem volt annyi lehetősége, hogy támogatást nyerjenek tornatermek, sportpályák és sportlétesítmények építésére vagy felújítására, mint manapság.
Mi a helyzet régiónk háza táján? Melyek azok a városok, községek, ahol éltek a lehetőségekkel? Tudjuk, a nagyobb létesítmények projektjeihez, mint uszoda vagy sportcsarnok építése, már komolyabb önerőre van szükség, amit nem könnyű előteremteni. Legtöbb település az önerőhöz is több pályázati forrást, szponzort és egyéb támogatást is kell találjon. Legtöbbször évekig, de minimum egy évig csak előkészítik a beruházást. Nyertes pályázat után sem lehet pihenni, mert a sokszor több száz milliós önrészt is elő kell teremteni, sőt előre meg kell szervezni a működés és a kihasználtság feltételeit. Így ez egy hosszan tartó folyamatos és összehangolt munkamenet. Mégis azt a jó hírt tudjuk közölni, hogy régiónk ebben is kiemelkedően teljesít.
Akik nagyban gondolkodtak
A monoriaknak már 2004 óta van uszodájuk és már a sportcsarnokuk is működik. Legnagyobb a régióban, a hasznos alapterülete 4166 m2. Az ülőhelyek száma 1030, nagy rendezvény esetén az épület maximális befogadóképessége – a küzdőtér használatával –1500 fő. Nyitva állnak a nagyközönség és a versenysportágak előtt is.
Az Üllői Városi Sport és Rendezvénycsarnok 2007-ben épült 2300 m2-en. Befogadóképessége maximálisan 1300 fő, amelyből 450 az ülőhely. Sport- és lakossági rendezvények helyszíne egyaránt. Kézilabda- és futsalmérkőzéseket, küzdősport- és táncversenyeket, továbbá közösségi programokat és koncerteket rendeznek itt
– majdnem mindig telt házzal.
Gyálon 2017 óta szintén van uszoda – 350 millióba került a vízilabdázásra és úszásoktatásra alkalmas létesítmény – és már a Gyáli Sportcsarnok és Kézilabda Képzési Központ alapkőletétele is megtörtént. A 2,43 milliárd forintos beruházás állami, európai és TAO-támogatásból jön majd létre. Az aréna befogadóképessége 546 fő lesz, ezen túl egy 22 szobás szállodát is magában foglal majd a létesítmény. Emellett szintén TAO-pályázatokból és önkormányzati segítséggel élő- és műfüves focipályával is bővültek a sportlétesítmények, de tervezik egy lelátóval rendelkező kosárlabdapálya, továbbá egy strandröplabdapálya és egy élőfüves nagy (107×68 méteres) focipálya építését is.
Vecsésen 2016 óta szervezik egy tanuszoda és egy 300 főt befogadó kézilabdacsarnok megépítését, úgy tűnik végre 2018-ban elkezdődhet a beruházás egy 16 milliárdos kormányzati forrásnak köszönhetően – amiből 10,44 milliárd Ft-ot uszodák építésére, a fennmaradó 3-3 milliárd forintot tantermek és a tornatermek fejlesztésére fordíthatnak a pályázók.
Sülysáp is belevág a sportcsarnoképítésbe. A 1,55 milliárd forintos beruházáshoz 1,09 milliárd forint társasági adótámogatást (TAO) már megkapta. Már csak a 460 millió forintos önerőt kell előteremtenie, amit újabb pályázatokból, névszponzorációból és önkormányzati támogatásból igyekszik összegyűjteni. A tervek szerint az új városi sportcsarnok 400 ülő- és 100 állóhelyes lesz, és akár egy év alatt elkészülhet.
Maglódiak álma is teljesülni látszik, hisz szintén TAO-támogatásból és önerőből építenének sportcsarnokot a kézilabda-szövetség utánpótlás-sportfejlesztési projektjén keresztül. Már elkészültek a 400 fős lelátóval rendelkező aréna tervei, sőt megalapították a kézilabda-szakosztályt is – mely feltétele a pályázatnak – és végre megszületett a megállapodás is a Budathlon Kft.-vel, a maglódi Decatlon áruház tulajdonosával a sportcsarnok helyszínének megvásárlásáról. A szerződés szerint 2020-ig van lehetőség a projekt megvalósítására.
Gyömrőn a tervezett szabadidő és sportcentrum helyett eddig csak egy füves és egy műfüves pálya épült meg. A sportcsarnok megépítése még mindig várat magára, így a gyömrőieknek egyelőre meg kell elégedniük az Ignácz Ilona Sportcsarnokkal, amely alig haladja meg egy nagyobb méretű tornaterem méreteit.
Új pálya épül az általános iskolásoknak
Az Üllői Árpád Fejedelem Általános Iskolában egy állami pályázat keretében épülhet új és korszerű pálya az üllői diákoknak. A 22×42 méter alapterületű pálya burkolata speciális anyagból, úgynevezett rekortánból készül, amely eredetileg gumigranulátum és poliuretánból állt. Először az 1972-es olimpián alkalmazták az anyagot, azóta némileg módosítottak az összetételén, de a ruganyossága természetesen megmaradt. A régi betonpályával ellentétben a rekortán kíméli az ízületeket, tompítja az esést, ezáltal sokkal biztonságosabb körülmények között sportolhatnak, tornázhatnak majd az üllői diákok.
TRNA