Négylábú kedvencek egészsége

A háziállatok nevelése komoly felelősség.

A megfelelő környezet biztosítása mellett rengeteg időt kell az állatra szánni, emellett pedig az egészségére is figyelni kell. Utóbbinak gyakran jelentős anyagi vonzata van. Dr. Bíró Péter Gáborral beszélgettünk a házi kedvenceket érintő fontos egészségügyi kérdésekről.

– Sokan nem veszik komolyan a kölyökkutyák féreghajtását. Miért olyan fontos?

– Bélsár vizsgálatok 25 éves tapasztalata alapján kimondhatjuk, hogy a kölyök kutyák 66 százaléka orsóféreggel fertőzve jelenik meg az első viziten. Változatosak a fertőzési lehetőségek, a kölykök egy része már az anyaméhen belül fertőződik – ezért fontos a félidős vemhes szukák bélsarának vizsgálata és féreghajtása –, vagy az első tejsugárral veszi fel az orsóféreglárvákat, esetleg az orsóféregpetékkel szennyezett emlőről veszi fel a petéket. Ezeket a kiskutyákat féreghajtás nélkül is lehet fertőzőbetegségek ellen immunizálni, azonban amíg az immunrendszer a bélcsatornában dagonyázó férgekkel van elfoglalva, addig a védőoltások hatására kialakuló ellenanyagszint nem minden esetben éri el a kívánatost. Ezért javasoljuk minden ebtartónak, hogy amint hozzájuk kerül a kiskutya, diónyi bélsármintával látogassák meg állatorvosukat. A féregfertőzöttség fokától függően akár egy, de rosszabb esetben 5 napig tartó féreghajtás lehet szükséges.

– A védőoltásokat sem szabad kihagyni.

– A kölyökkutyák első védőoltása a kutyák talán legveszélyesebb kölyökkori fertőzőbetegsége a parvovírus okozta bélgyulladás ellen adandó, 5 és fél-6 hetes korban. Az első oltás után két héttel ismételjük meg ezt az oltást. A továbbiakban a szopornyica, májgyulladás, parvovírus, pa­rainfluenza, leptospirosis el­leni védőoltások következnek úgy, hogy közben megfeleljünk a gazdákra rótt jogszabályi kötelezettségnek, mi­szerint minden 90. életnapját betöltött ebet 30 napon belül mik­ro­chip­pel meg kell jelölni és veszettség ellen immunizálni. Az állatorvos majd beilleszti a veszettség elleni védőoltás idejét az oltási sorozatba, egyben bejelenti a megfelelő hivataloknak, hogy az eb veszettség elleni immunizálása megtörtént és ezt bejegyzi a Magyar Állatorvosi Kamara központi nyilvántartó rendszerébe.

Az eddig felsorolt védőoltások beadásának szükségességét az adja, hogy ezen betegségek mindegyike tartós egészségkárosodáshoz, illetve erős vírustörzsek támadásakor vagy a kezelés megkezdésének késedelmessége, hiánya miatt halállal is végződhet, nem is beszélve arról, hogy az ezen betegségben szenvedő állatok a kórokozókat környezetükben szétszórják, s bizony előfordul, hogy a gazda cipőtalpon hazaviszi kedvencének ezeket a betegségeket.

– Milyen oltásokra van szüksége egy macskának?

– A kölyökmacskák orsóférgességével kapcsolatos pontos adatokkal nem rendelkezünk, hiszen a macskák döntő többsége nem alom tálcára jár, hanem a kertbe, szomszédba végzi el szükségletét és ezt nehéz kifigyelni, mintát gyűjteni. Azt is tudni kell, hogy a macskák méhen belül – mai tudásunk szerint – orsóféreggel nem fertőződnek, ellenben orsóféreglárvával az első tejsugárral, illetve petével a csecsbimbó bőréről igen. A macskákat a nagy vírusos légzőszervi betegségek, a macskaparvo, a leucosis és a veszettség ellen immunizáljuk védőoltás beadásával.

– Milyen rutinvizsgálatokra van szükség a háziállatunk egészsége érdekében? Milyen gyakran kell látogatni az állatorvost?

– Háromhavonta célszerű elvégeztetni egy belső parazitákra irányuló vizsgálatot. A szúnyogszezon kezdete előtt egy szív- és bőrférgességre irányuló vérvizsgálatot és rutinszerűen évente egy gyors belgyógyászati vizsgálatot érdemes kérni. Ezen felül természetesen, ha bármi nem tetszik a jószágon érdemes felkeresni az állatorvost, hiszen számtalan olyan betegség van, amely csak egy kis étvágytalansággal, egy kis elhúzódással, egy kis kedvetlenséggel kezdődik és ha a gazda megvárja, hogy a betegség krónikussá váljék, akkor a végleges gyó­gyulás esélye sajnálatos módon csökken. Ennek nagyon szép példája a babesiosis nevű kullancs által terjesztett sejtparazita okozta betegség, ahol a kezdeti rosszkedv és étvágytalanság utáni 3-4. napon állatorvoshoz vitt kutyák gyógyulási esélyei meglehetősen csekélyek, míg a tünetek megjelenése után 1 nappal állatorvoshoz kerülő ebek gyógyulási esélye 98 százalék.

– Hogyan tápláljuk a háziállatot?

– Az állatok táplálkozástanával, az úgynevezett állatorvosi dietetikával foglalkozó szakemberek véleménye kizárólag abban egyezik, hogy nem értenek egyet. Ezzel a mondattal nem a kérdés alól szeretnék kibújni hanem csak azt jelzem, hogy mostantól a házi kedvenceink táplálásával kapcsolatos mondataim mindegyike támadható, vagy dicsérhető.

A vegyes konyhai hulladék a kutya és macska jussa. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindkét faj húsevő, ezért a rendszeres hús kiegészítés nélkülözhetetlen. Természetesen gondoskodni kell az egyéb, magas szénhidrát tartalmú takarmány nyújtásáról is.

A tápok közül még a jó minőségű száraz tápok egy része is a kiválasztórend­szer károsodásához vezethet egyes szakirodalmi adatok szerint. A nedves tápoknál ilyen problémáról ritkábban számolnak be. Fel szeretném hívni a figyelmet a nyers termékek felületi hőkezelésének fontosságára, annak ellenére, hogy a nyers termékek etetésének éppen divatja van. Az állatorvos szempontjából rettentő fontos, hogy házi kedvenceinket változatosan etessük, hiszen abban az esetben tudunk egy állatot betegségének megfelelően diétáztatni, ha tudunk választani az addig megszokott sok-sok féle takarmányból. Különösen fontos a monodiéta (kizárólag egyfajta takarmánnyal való etetés) elkerülése a macskáknál, mert az egyféle eledelre szokott macskák inkább éhen­pusztulnak, semmint az állatorvos által javasolt takarmányt elfogyasszák.

– Számít, hogy olcsóbb vagy drágább tápot adunk az állatnak?

– A táp ára és minősége között gyakran alig-alig van összefüggés. A beltartalmi értékeket leíró címkék die­tetikai valóság tartalma gyakran ingoványos talajon áll, például egy tápanyag hiába szerepel magas százalékban egy tápban abban az esetben, ha az az állat gyomor-bélcsatornája számára nem emészthető, nem felszívható, magyarán az adott tápanyag benne van a tápban, de az az állat szervezetében nem, vagy csak korlátozottan értékesül. Nem is beszélve arról, hogy az állat tápanyagigénye nem statikus, nem fix, hanem dinamikus, gyorsan változó.

– Összességében mire van leginkább szüksége egy állatnak az egészséges élethez?

– Amennyiben egy háziállatot a magyar emberekre egyébként is jellemző módon a jó gazda gondosságával látnak el – ezt mostanában úgy említik, hogy felelős állattartás – akkor az állat jóléte biztosított. Ez alatt értjük a gazda és jószága közötti kifogástalan érzelmi viszonyt, az állattal történő gyakori foglalkozást, a kifogástalan takarmányozást, az állat tartózkodási helyének folyamatos rendben tartását, különös tekintettel a külső paraziták irtására, vagy ha mód van rá, akkor azok távol tartására.