Elektromos áram az új benzin?

A régió négy településén épülhetnek elektromos töltőállomások a Jedlik Ányos Terv elektromos alprogram keretében.

Egyesek szerint vitathatatlan tény, hogy az elektromos autóké a jövő. Egyre több hír szól az elektromos meghajtású járművekről, szinte nem telik el úgy nap, hogy ne értesülnénk egy új fejlesztésről, vagy ne találkoznánk egy újabb statisztikai adattal, amely alátámasztja a villanyautók egyre nagyobb térnyerését. Az e-autók fejlesztése rohamtempóban halad, ezzel együtt az áruk nem szökött az egekbe, igaz, azt sem állíthatjuk, hogy bárki számára elérhetőek lennének.

Az elektromos autók széleskörű elterjedésének egyik feltétele, hogy a töltésük minél könnyebben megoldható legyen, ehhez pedig elektromos töltőállomásokra van szükség. Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt Jedlik Ányos Terv elektromos alprogram helyi önkormányzatok részére című projekt keretében nyílt lehetősége a 15 ezernél nagyobb lélekszámú településeknek, hogy elektromos töltőállomások létesítésére pályázzanak. A minisztérium által erre a célra elkülönített 1,25 milliárd forintra 112 önkormányzat nyújthatott volna be pályázatot, de csak 75 település élt a lehetőséggel. Hozzá kell tenni, szakértők részéről érte kritika a pályázati kiírást, amely egyes vélemények szerint nem volt elég átgondolt, ugyanis a rendszer nem vette figyelembe, hogy az ország mely területein lenne nagyobb igény a töltőállomások kiépítésére. Így fordulhatott elő például, hogy a Balaton közvetlen környezetében csak Siófokon létesítenek töltőállomást ebből a forrásból.

Régiónkból négy település lett megjelölve azon a térképen, amely a tervezett töltők helyét mutatja. Eszerint Gyálon és Monoron kettő, Gyömrőn és Vecsésen pedig egy elektromos töltőállomás telepítése várható az elkövetkező időszakban. Gyálon a Vasút utcában, Gyömrőn a polgármesteri hivatal mögötti területen, Monoron a polgármesteri hivatalnál és a református nagytemplomnál, Vecsésen pedig az Epresben tervezik a töltőállomások építését. Valamennyi helyszínen úgynevezett A típusú normál töltőberendezést építenének, amelyek 22 kilovatt teljesítményű töltésre alkalmasak.

A pályázati kiírás szerint ezeket a töltőállomásokat öt éven át kell üzemeltetni, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Az elképzelés jó, de egyelőre nem lehet tudni, hogy hova fut ki a kezdeményezés. A pályázatot kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium például év végére ígérte a hazai elektromobilitást szabályzó átfogó törvénytervezet elkészítését, amelyre szükség van az átlátható működés miatt. Abban pedig már most biztosak lehetünk, hogy az elektromos autózás elterjedésével együtt a járművekbe töltött áramért is pénzt számolnak fel. Csak az a nem mindegy, hogy ki, mennyit és milyen módon akar majd kasszírozni az új üzemanyagért. Ahogyan az sem, hogy milyen energiaforrás látja majd el tiszta elektromos árammal a rendszert, mikor nem csak pár száz, hanem több ezer autó szívja majd magába az elektromosságot. Egyes hangok szerint a paksi atomerőmű bővítése megoldaná ezt a problémát is.

Angliában 2040-től nem lehet majd új gyártású benzin és dízel autót vásárolni. Jelenleg kevesebb, mint 100 ezer elektromos autó rója a szigetország útjait, de 23 év múlva ez a szám akár 20 millióra is duzzadhat. A rengeteg villanyautónak pedig áramra lesz szüksége. Az elkövetkező évtizedben egymás után zárják majd be az angliai atomerőműveket, amennyiben nem újítják meg a reaktorok működési engedélyét, az áramellátás ingadozhat, megbízhatatlanná válhat. Az erőművek nélkül nem tudják biztosítani a több millió e-autó áramellátását. Ma még Londonban sem tudják, hogyan oldják meg ezt a problémát. Nem beszélve azokról az országokról, ahol fosszilis tüzelőanyagok elégetésével nyerik az energiát.

Az elektromos autók elterjedése a biztató a jövőt illetően, de környezetvédelmi szempontból csak akkor beszélhetünk sikerről, ha az energiaellátásukhoz a „zöld- áram” is biztosított lesz.

Vén