El Camino Magyarországról

Egyre többen használják nyári szabadságukat arra, hogy a világtól kicsit elvonuljanak valami csendes helyre a népszerű pezsgő, zajos strandok helyett.

Egész évben pörgünk, úton vagyunk, csörög a telefon, pittyeg az üzenet vagy az e-mail. Nagyon nehéz ebben a forgatagban önmagunkra figyelni, befelé fordulni. Rengeteg olyan túra vagy zarándokútvonal áll rendelkezésünkre, ahol elcsendesedhetünk, elvonulhatunk a világ zajától.

A legismertebb ilyen út a Camino de Santiago, a spanyol zarándokút, közismertebb nevén El Camino. Rengeteg ember tette már meg ezt a több mint 500 mérföld hosszú utat. El Camino de Santiago (de Compostela), más néven Szent Jakab útja, egy ősi zarándokút. Szent Jakab apostol nyomdokait követi, aki útja során semmi mást nem vitt magával, mint a hátán lévő ruháit, némi vizet és élelmet. Kereszténységet hir­detett Spanyolország­ban. A Júdeában való halála után a testét visszaszállították Compostelába, ahol eltemették és a mai napig tisztelik. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. A zarándokút mentén a bencések kórházakat és rendházakat építettek. Az elindulóknak a jelentősebb alappontokon zarándokútlevelet lehet kiváltani, ami feljogosít a zarándokszállások használatára. Az út során a zarándokok pecséteket, „komposztelákat” kapnak Camino-útlevelükbe egy-egy állomáson. A komposztela bizonyíték a zarándokoknak az út során elért teljesítményről.

A vallási zarándoklatok mellett számos utazó és túrázó is végigjárja az útvonalat, akiket nem vallási okok vezetnek: utazás, sport, vagy egyszerűen csak az idegen föld megismerése. Sokan úgy vélik, hogy ez a tapasztalat szellemi kaland, hogy el tudjunk távolodni a modern élet nyüzsgésétől. Ez megnyugvást és csendes elvonulást jelent számos modern „zarándoknak”. Az Európa Tanács 1987-ben az útvonalat az első európai kulturális útvonalnak nyilvánította. 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.

Kevesen tudják, hogy hazánkból, Magyarországról is be lehet csatlakozni ebbe az útvonalba, és gyalog végig lehet járni Budapestről akár egészen Santiagóig. A magyarországi Szent Jakab zarándokút Budapestről, a nulla kilométerkőtől indul, és mintegy 200 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt. A zarándokút Magyarország csodálatos tájain vezet, át a Zsámbéki-medencén, a Gerecse-hegységen, majd a Kisalföldön és a Hanságon. Az út Lébényből továbbvezet Mosonmagyaróvárra, Rajkára, innen pedig Szlovákia, majd Ausztria felé és Wolfsthalban becsatlakozik az egész Európán átívelő, Santiago de Compostelába vivő hivatalos Camino de Santiago zarándokútba.

Aki még nem áll készen ekkora útra, bátran kezdje kisebb sétákkal, rövidebb túrákkal, melyre környékünkön is számtalan lehetőség kínálkozik, mint például a csévharaszti teljesítménytúra vagy Pilisről elérhető Dolina-völgyben való séták, de említhetnénk az ócsai tanösvényt is.

bea