A rendrakás művészete

Egy törékeny japán hölgy, Marie Condo jelenleg a világ legnépszerűbb „rendrakó specialistája”. A rendrakás szenvedélye gyerekkorától kíséri őt és mára már tökélyre fejlesztette. Kidolgozta és levédette rendteremtő módszerét, KonMari néven.

A nyugati ember számára felvillanyozóan újszerű, és alapjaiban változtatja meg a birtokláshoz és a tárgyainkhoz való viszonyunkat. Érdemes tanulni tőle! A szelektálást a dolgokhoz való viszonyunk, érzelmeink határozzák meg. Van néhány egyszerű kérdés, melyet felteszünk a rendszerezés közben. A legfontosabb, hogy bizonyos tárgy, vagy ruha tud e még nekem örömet okozni, vagy már csak pakolom ide-oda? Megmelegíti a lelkemet? Gyönyörködtet? Feldob? Akkor maradjon! Legalább egy éve nem használtam? Valamiért nem szeretem, zavar, nem szívesen dolgozom vele? Menjen!

Íme néhány pontban módszerének lényege, amivel segít rendet tenni otthonunkban.

1. LÉPÉS: Ruhák

Kezdjük a ruhákkal! Itt a legegyszerűbb eldönteni, menjen vagy maradjon. A KonMari módszer szerint minden ruhadarabot helyezzünk az ágyra. Így motiváltak leszünk abban, hogy ne halogassuk a pakolást, hisz ha este le akarunk feküdni, addigra el kell onnan pakolnunk mindent. A ruhákat egyenként kézbe kell venni és megnézni, örömünkre szolgál-e, és hogy jó-e ránk, szívesen viseljük-e? Ha valamelyik kérdésre a válasz „nem”, akkor mennie kell. Mielőtt bármitől is megválnánk, Marie azt javasolja köszönjük meg, hogy eddig is szolgált minket, így könnyebb lesz az elengedés. Az összehajtogatott ruhadarabok jóval kevesebb helyet foglalnak, mintha vállfán lógatva tároljuk őket. A fiókokban tárolt tárgyak, például fehérnemű, zokni és póló esetében a Kondo rendelkezik egy speciális hajtogatási módszerrel, melyet számos videón bemutat, ami biztosítja, hogy minden rendezett legyen és rendben is maradjon.

2. LÉPÉS: Könyvek

Ez már egy nehezebb lépés, hisz aki a könyveket szereti nagyon nehezen válik meg tőlük. Sokak számára könyvet kidobni szentségtörés. Mégis, ha nincs elég helyünk, néhány könyvnek mennie kell! Kondo azt mondja, megtarthatsz bármit, amit szeretsz, de meg kell találnod a helyet a tárolásához. Ha csak egy könyvespolcot tudsz a lakásban elhelyezni, akkor csak annyi könyvet halmozz fel, amennyi ezen elfér. Ellenkező esetben mindenhol szétszórt könyveket találsz majd.

3. lépés: Iratok és papírok

Mindannyiunk számára vannak dolgok, amik nélkül nincs élet, amikre majd egyszer szükségünk lesz. Ma már a gépek használati utasítása egytől egyig megtalálható online, így nem kell a papírjait otthon tárolnunk, főleg nem több nyelven. Amire igazán szükségünk van, azok a személyes iratok, szerződések, amik még nem jártak le, banki és egészségügyi papírok. Üljünk le, nézzük át őket, és amikre valóban szükségünk lehet még, azt cimkézzük fel, rendezzük mappákba, majd tegyük a könyvespolcra vagy egy fiókba, fontos, hogy egy helyen legyenek.

4. LÉPÉS: „Komono”

A „Komono” szónak nem igazán van magyar megfelelője. A fürdőszobában, a konyhában, a garázsban található mindenféle tárgyakat nevezik így. Ebben az esetben már inkább a praktikusság elve lesz az irányadó. Kell nekem tíz fakanál? Csak azokat a tárgyakat tartsuk meg, melyeket valóban használunk! Ugyanúgy, mint a ruháknál, itt is rakjunk mindent egy halomba majd dobozok, cimkék és elválasztók segítségével pakoljuk vissza a szekrényekbe amire szükségünk van. Így mindig mindent megtalálunk és nem a káoszban kell keresgélnünk.

5. LÉPÉS: Szentimentális elemek

Kondo azt tanácsolja, hogy az összes olyan dolgot, amihez érzelmileg kötődünk, hagyjuk a végére. Mostanra már döbbenetes mesterekké váltunk a szelektálásban, és jobban megértjük, hogy mik azok, amik igazán örömet okoznak. Mindenkinek van egy olyan doboza, amiben régi tárgyak vannak, mert emlékek kötődnek hozzá. Senki nem kéri, hogy váljunk meg ezektől, de valóban mindet tárolni akarjuk? Ami igazán fontos lelkünknek, azokat tegyük ki jól látható helyre, így minden percben örömöt okoz, ha ránézünk. Amit viszont nem tennénk ki, gondolkodjunk el, hányszor vesszük elő abból a dobozból?

+1 LÉPÉS

Azokat a tárgyakat, amitől megváltunk nem feltétlenül kell a kukába dobnunk. Adjuk oda rászorulóknak, vagy olyan szervezeteknek, akik támogatják a rászorulókat. Ami nekünk már lom, másnak még örömet okozhat. Így lelkünk is megnyugszik, hogy bár már mi nem tudjuk használni, valakinek éppen jól jön.

VB